A tehetségek bevonzása és a nemzetközi mobilitás a kulcs az országok sikeréhez és jólétéhez 

Magyarország a 31. helyen végzett a Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Index (GTCI) felmérésen, a listát Svájc, Szingapúr és Luxemburg vezeti

 

Budapest, 2016. január 19. – Az idei évben harmadik alkalommal adta ki Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Indexét (Global Talent Competitiveness Index - GTCI) a világ egyik vezető üzleti iskolája, az INSEAD. Az intézmény a kutatást az Adecco Csoporttal és a szingapúri Human Capital Leadership Institute-tal közösen végezte.

 

Az idei GTCI tanulmány témája a „Tehetségek vonzása és a nemzetközi mobilitás” volt, amely ennek megfelelően a tehetségek földrajzi mozgása és az egyes országok gazdasági teljesítőképessége közötti összefüggéseket vizsgálta. Nem meglepő, hogy a lista élén szereplő országok mind a magasan képzett munkaerő számára vonzó desztinációként definiálják magukat.

 

A lista élén nem történt változás az előző éveshez képest, az első helyen Svájc áll, amelyet Szingapúr és Luxemburg követ.

 

  • globaltelenttabla

 

A top 10-ben szereplő országok mindannyian egyértelműen kinyilvánítják nyitottságukat a tehetségek mobilitása előtt – Svájc és Luxemburg népességének közel 25%-a külföldön született, míg Szingapúr esetében ez az arány a 43%-ot is eléri. Az idei GTCI egyik nagy meglepetését a Csehország okozta, amely 20. helyezettként belépett a top 20-as országok körébe. A felmérésben résztvevő 109 ország közül Magyarország a 31. helyen végzett, ezzel az európai országok 46%-át utasította maga mögé. Hazánk viszonylag jól szerepelt a „Munka és szakmai jártasság” dimenzióban, ami azt jelenti, hogy a többi országhoz viszonyítva sikeresebbek vagyunk a munka során alkalmazható képességek és a termelékenység tekintetében. Ugyanakkor lemaradtunk a „Tehetségek számának növelése” és a „Tehetségek vonzása” dimenziókban, így a jövőben várhatóan komoly nehézségekkel kell szembenéznünk a versenyképes tehetségek megtartása terén. Hátrányban vagyunk továbbá a „Külső nyitottság” tekintetében is, azaz lemaradtunk a külföldi cégek és munkaerő hazánkba vonzásában.

 

“A munka világa ma gyorsabban változik, mint bármikor korábban. Ez nagy lehetőségeket, ugyanakkor nagy kihívást is jelent. A tehetségek országok közötti mozgását egy sor gazdasági, politikai és társadalmi tényező befolyásolja. A listát vezető országok példája azt mutatja, hogy az államoknak muszáj invesztálniuk a képzésbe és a tudásközpontok kiépítésébe, ugyanakkor csökkenteniük kell a munkaerő szabad mozgását nehezítő bürokráciát” – mondta Vég Ottó, az Adecco Kft. Ügyvezető Igazgatója. „Az országoknak, így hazánknak is, meg kell érteniük, hogy a nemzetek tehetség szerinti versenyképességében nincs állandóság, hiszen a tehetség mindig jobb és jobb lehetőségeket keres. A kihívás tehát az egyes nemzetek számára az, hogy folyamatosan, innovatív módon építsék, vonzzák és tartsák meg a tehetségeket.”

 

 

Az egyes országok eredményeinek elemzése alapján számos hasonlóság rajzolódik ki, amely alapján nyolc kulcsüzenet fogalmazható meg:

 

• A mobilitás a tehetségfejlesztés egyik kulcs tényezőjévé vált: a kreatív tehetségek teljes körű fejlesztése csak akkor lehetséges, ha a nemzetközi mobilitás és a tudásáramlás biztosított

• A migrációs vitának el kell mozdulnia az érzelmek szintjéről a megoldások felé: tehetség alapján kell irányítani a munkaerő vándorlását – és ebből az országoknak előnyt kell kovácsolniuk

• A management gyakorlatoknak nagy szerepe lesz a tehetségek vonzásában: az anyagi ösztönzés és az életszínvonal mellett a tehetség vonzás másik fontos tényezője lesz a szakszerű vezetési gyakorlat és a munkavállalók fejlesztésébe való befektetés

• Miközben a munkaerő továbbra is mobilis, a munkahelyek is oda költöznek, ahol a tehetségek vannak: néhány ország már felhívta magára a nemzetközi befektetők figyelmét azáltal, hogy elérhető áron kínálja a kreatív tehetséget - az európai régióban például Málta, Szlovénia, Ciprus és Moldova

• Új “tehetségmágnesek” jelennek meg: Miközben az Egyesült Államok, Szingapúr és Svájc már régóta vonzóak a tehetségek számára, heves verseny alakulhat ki az olyan új tehetség “gyűjtőpontok” között, mint Indonézia, Jordánia, Chile, Észak-Korea, Ruanda és Azerbajdzsán, hiszen mindannyian arra törekszenek, hogy csatlakozzanak ezen vonzó tehetség desztinációk köréhez.

• Az alacsony képzettségű munkaerő helyét robotok veszik át, miközben a tudásalapú dolgozókét az algoritmusok: a technológia fejlődése miatt több szektor átalakul – van, ahol gépek helyettesítik az embert, van, akiknek virtuálisan kell dolgozniuk és van, akiket át kell képezni, vagy el kell költöztetni, hogy legyen munkája

• A tehetség körforgás világában, a városok és régiók kritikus szereplői lesznek a globális tehetségekért folyó versenynek: az egyes városok agilitása és ’brandigelése’ sokkal fontosabb differenciáló tényezővé válik, hiszen a nagyvárosok egyre növekvő hányada alkalmaz kreatív eljárásokat, hogy magához vonzza a nemzetközi tehetségeket.

• A megfelelő szaktudás hiánya, egyre nagyobb hátrányba sodorja az országokat: a szaktudásban jelentkező lemaradás egyre nagyobb mértékben van jelen Kínában, Indiában, Dél-Afrikában és különösen Brazíliában. Ez a megállapítás szintén igaz néhány olyan magas bevétellel rendelkező országban, mint Írország, Belgium vagy Spanyolország

Az idei GTCI vizsgálat 109 országra terjedt ki, amelyek a Föld lakosságának 83,8%-át és a világ GDP-jének 96,2%-át foglalják magukban.

 

Töltse le a 2015-2016-os GTCI Global Riportot

Töltse le a 2015-2016-os hazai beszámolót