Egy állásinterjú önmagában is stresszt okoz a pályázók számára, de ha még tesztírásra is invitálják akkor ez végképp megrémiszti a jelentkezőket. Mi lehet az oka, hogy sokan rettegnek ezektől a felmérésektől? Az alábbiakban megismerhetjük a különböző teszt típusokat, azok lényegét, célját, végül összegyűjtök néhány tippet, amivel felkészülhetünk ezekre a megmérettetésekre!

A felvételi teszteknek sok típusa létezik: személyiségvizsgáló teszt, szakmai teszt, gyakorlati teszt, logikai teszt stb. Most nézzünk néhány példát ezekre!

  1. Személyiségvizsgáló teszt: olyan munkakörök esetén szokták alkalmazni, ahol kiemelten fontos a jelölt személyisége a munkavégzés közben. Például egy értékesítő esetében, ahol nyilván valóan elengedhetetlen egyfajta kereskedelmi attitűd és egy magas szintű kommunikációs készség.
  2. Szakmai teszt: speciális szakképzettséget igénylő munkák esetén szokták alkalmazni, alapvető szakmai ismeretek felmérésére. Például fémipari munkák esetén valamilyen műszaki rajz olvasással kapcsolatos tesztsort szokás alkalmazni, mellyel mérhető, hogy a jelölt képes-e leolvasni a műszaki rajzról a termék méreteit.
  3. Monotónia tűrést vizsgáló teszt: betanított jellegű munkáknál szokták kitölttetni a jelentkezőkkel. Itt nagyon fontos a munkavállaló precizitása, kitartása és összpontosítása. Ez a típusú teszt általában egyszerű feladatokat tartalmaz, a sikeres kitöltés kulcsa a tartós figyelmen van. Ha valaki nyugodtan és átgondoltan tölti ki, nem okozhat nehézséget.
  4. IQ tesztek: Az IQ teszteket általában AC-k (kiválasztási napok) végső fázisaként szokták kitölttetni a jelentkezőkkel, többnyire szellemi munkakörökben. Ezeket a teszteket mindenki ismeri, hiszen online is bármikor kitölthetünk egyet.
  5. Gyakorlati teszt: Lényege a gyakorlati tudás felmérése. A legkülönbözőbb munkakörökben lehet alkalmazni, a fizikai munkáktól a szellemiekig. Célja egy olyan feladat bemutatása, melyhez hasonlót kell majd a megpályázott álláskor végezni. Ez éles képet az mint a felvételiztető mint a felvételiző számára a jövőbeli elvárásokat illetően.
  6. Logikai teszt: A logikai tesztek célja a jelölt gondolkodásmódjának feltérképezése. Ez általában több összetett feladatot tartalmaz, lehetnek benne számtani és vizuális feladatok, ugyanakkor egyre gyakoribbak a szöveges feladatok is. A logikai tesztek talán a legelterjedtebbek a fizikai munkakörök esetében.

A legismertebb teszttípusok bemutatása után érdemes szót említeni a legfontosabb buktatókról. Az egyik ilyen hibaforrás az IDŐ. Sokszor érezheti a jelölt, hogy nincs elegendő ideje ahhoz, hogy átgondoltan a teszt végére érjen. Ez esetben semmiképp nem érdemes kapkodni. Töltsük ki inkább csak addig, ameddig az időnk engedi, de az legyen hibátlan, mintsem kapkodjunk és lerontsuk az eredményünket. A másik buktató a FIGYELMETLENSÉG. Sokszor a legegyszerűbb feladatokon buknak el az emberek, mert nem olvassák el figyelmesen a feladatot. Szánjunk rá időt, hogy megértsük, mit is várnak tőlünk és az alapján dolgozzunk! Ne féljük a tesztektől, hozzuk ki magunkból a legjobbat!

Linka Melinda – Toborzási és Kiválasztási Tanácsadó- Adecco Magyarország

Leave a Reply

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.